név: Train Heartnet
kor:22
neme:férfi
faj:ember
képesség:jártas vagyok valamennyi féle mágiában de a fekete és a jég mágiát helyezem elötérbe
történet: 38évvel a háboru vége után születtem Argusban (egy ujjáépitett város keleten aminek a lakossága 70%-át mágusok teszik ki) és itt is nevelkedtem. A szüleim elhagytak így egy fekete mágus vett magához annak érdekében hogy egyszer majd hasznot huzhat belöllem. Miután észrevette hogy tehetséges vagyok örült iramban kezdte tanitani a különféle varázslatokat és átkokat továbbá a város legjobb mágusaihoz küldött hogy tanitsanak. A jég mágiában különösen gyorsan haladtam, majd amikor 17éves lettem eldöntötte hogy feláldoz engem és megidéz egy hatalmas démont aki szolgálni fogja. Könnyedén legyöztem egy mágikus párbajban azonban utolsó lehelletével megátkozott és a démont a testemben idézte meg, ennek következményeképp a fekete mágiához való hozzáértésem jobban fejlödött, azonban csak a nekromancia és bizonyos démonok megidézésében segitett ez. Ezt követöen elhagytam Argust és nyugatra mentem a nagyobb lehetöségek érdekében. Beáltam a hadsereg mágusaihoz ahol mindössze néhány honap alatt a királyi mágusokhoz kerültem. Itt sem volt sokáig maradásom ugyanis nemsokára felkeresett a fekete rend, egy 10 tagu elit szervezet amely a háttérben cselekszik és egyenesen a királynak jelent. Mivel az egyik taguk meghalt egy küldetése közben igy én kerültem a helyére. Azóta a rendnél dolgozom és már jópár veszélyes küldetést hajtottam végre és lázadást törtem le mégmielött kitört volna. A célom pedig hogy megszerezzem a Vanir'Reuliont és legendává váljak mint a legerösebb jégmágus asfeloth történelmében.

Itt a karakterem képe (Én ehhez túl lapát vagyok hogy ide beillesszem :S ) : http://bobwama.files.wordpress.com/2008/07/july-23-08.jpg

Név: Kazim Sri' Dehibrel

Faj: Khijathir ( Nagymacska )

Kor: 18

Nem: Férfi

Beállítottság: Hetero

Képesség: Kis részben, képes vagyok a mágiát használni.

Rólam: Szeretek jó pofizni, és főleg másokkal kapcsolatot kialakítani. Akit megismerek, ahhoz általában tisztelettudó vagyok, de néha szeretek őket kicsit felzaklatni a hülye vicceimmel. Ha esetleg a barátom bajba kerül, azzal mindig vállvetve harcolok. Szeretem a káposztát .....

Történet: I.U 155 -ben születtem, Khilash 23 -ik napján, Khad' Zibadh városában. Apám közép nemes, anyám háztartás vezető. A sivatagban lévő Khad' Zibadh város akkoriban elég nyugodtnak mondható. Vagyis a mi szemünkkel nézve. Amikor elértem a négy éves kort, a szüleimnek ismét született egy kislányuk 159 -ben, akit Itraim -nak neveztek el. Sokat játszottunk együtt és normális életünk volt. Egészen addig amíg elértem a 15 éves kort. Ekkor a várost hirtelen egy régen visszavonultnak hitt faj, a démonok ostroma alá került. A város elesett, de a lakosokat még éppen idejében sikerült kimenteni. Engem és a húgomat néhány Gyalogos mentett ki, és elvitt minket Hirahdohim -ba a legközelebbi várba. Mi ketten biztonságban voltunk, de szüleink nem tartottak velünk mivel őket valószínűleg elfogták vagy megölték. Egy paraszt befogatódott minket, és azóta ott éltünk. Amikor a 17 -éves kort betöltöttem, besoroztak a hadseregbe szokás szerint. Kaptam kiképzést közelharcból és úgy szólván : Az állandó társam egy hatalmas pallos. A pallost egy ember egy kézzel aligha bírná el, viszont én csak röhögni tudok az ilyesmin. Annyira megszerettem a harcművészetet, hogy volt eset hogy a pallosommal aludtam az ágyban. Igen kínos volt...
Ahogy az idő múlt, egyre több hírek kezdtek szállingózni egy másik új nép feltűnéséről. Az új nép, nem volt valami barátságos és a szegény gyík szomszédainkat már be is támadták. Így hát az következett, hogy egy osztagba szépen beállítottak, és az volt a feladatunk hogy az amúgy is nehéz mocsarakból füstöljük ki az új népet, és szabadítsunk fel annyi területet amennyit csak tudunk.